..............................................................................................................................................................................................................................................................
Illúzió és valóság
Az emberek azt mondják, nem szeretik a nem valós dolgokat, de kedvük szerint alakítják valóságukat. Ritkán hiszik el az igazságot. Azt hiszik el, amit el akarnak hinni. Illúzióik sokszor valóságosabbnak tűnnek, mint a valóság - ha van olyan.
Érzelmi alapon hoznak vásárlási döntést nap-mint nap. Tömegesen rohannak az után, aminek a legnagyobb a reklámja; digitális jótündér segít nekik a kapcsolattartásban. A szemükkel esznek. Alkoholt, cigarettát, kávét, csokoládét - vagyis tudat- és hangulatmódosító szereket fogyasztanak. Szénsavat isznak felfrissülésként, színezett-ízesített ételeket-italokat fogyasztanak, melyek soha nem láttak gyümölcsöt. Tömegnövelő szereket szednek, műfogat, műfogsort, műkörmöt, mellplasztikát csináltatnak, sminkelnek, hűtőmágneseket, emléktárgyakat gyűjtenek össze a nyaralásaikból. Háziállatot tartanak hogy ne érezzék magukat magányosnak, a gyermekeiknek azt mesélik, hogy a nyuszi és a mikulás hozza az ajándékot. Lottóznak, bankba és biztosítóba teszik a pénzüket, hitelt vesznek fel. Potencianövelő szerekkel manipulálják a szervezetüket a helyett, hogy törődnének egymással - válnak kommunikáció, odafigyelés, törődés, problémamegelőzés és problémamegoldás helyett. Nyaralni mennek kikapcsolódni a hétköznapokból, hogy idealizálják az életüket. A munkahelyi stresszből menekülve TV-t néznek, rádiót hallgatnak, youtube-oznak, hogy odahozzanak maguknak egy ott nem lévő világot. Szeretik a moziban vászonra vetített egyébként ott nem lévő eseményeket; imádják a kitalált, meseszerű történeteket; fikciókat olvasnak regények, magazinok, napilapok formájában; színjátékokat néznek a színház, a média és a politika színpadán. Fényképekkel szeretnék elmenteni a pillanatot. Zene-számokat hallgatnak stúdió-effektekkel, élő koncerteken rajonganak az erősítőrendszerrel, visszhang effekttel módosított zenéért. A zene a legegyszerűbben "együttjátszható", legkedveltebb illúzió, amibe a legkönnyebb bekapcsolódni, hiszen mindenhol ott van, bármikor, akár gombnyomásra. Kiemel a hétköznapi monotonitásból, játszik az érzékekkel, kikapcsol, szórakoztat, üzenete van, amivel azonosulni lehet, szeretetérzést vált ki, függővé tesz, más dimenzióba visz, boldoggá tesz.
Érzéki játék a szerelem, melyre minden ember vágyik, egész életen át. Megbolondulnak tőle. Társaságban álarcot viselnek, halálos ágyukon pedig morfiummal enyhítik majd fájdalmaikat. Az emberek illúziókban élnek, mert szükségük van rá a túléléshez.
Az emberek a saját illúzióikból hozzák létre a saját valóságukat a túlélésért. Az illúzió szerepe a túlélés, hogy valahogy jól érezzük magunkat ebben a világban. A valóság a Te valóságod, az elméd, a gondolataid szüleménye. A valóság relatív, vagy talán nem is létezik. Az illúzió a latin "illudo" (in+ludo) szóból eredően "játékban, együtt játszom", MELYET TE VÁLASZTASZ SAJÁT MAGADNAK, SZABAD AKARATODBÓL A TE SZABAD VÁLASZTÁSOD! Minden, ami körülötted zajlik, játék az érzékeiddel! Az egész életed!
A ludus jeletése a latinban: iskola, játék; ludere: játszani, ludo: játszom. Ludus romanus volt a római iskola, ahol játszva, szórakozva tanultak a gyerekek. Az in (-ba,-be-,-ban,-ben) képző teljes hasonulásával in+ludo=illudo - játékban, "benne játszom", együtt játszom; ille ludum - az a játék. A deludo jelentése a "de" fosztóképző által játéktól megfoszt, becsap, csal, tréfál, ugrat, frusztrál, csalódást okoz. Érdekes, hogy a delúzió szó miért nem használatos a magyar nyelvben! Delusion angolul - 1. csalás, káprázat, 2. csalódás, tévedés. Delusive - megtévesztő, csalfa. Deluded - becsapott, megtévesztett. Az illúzió és delúzió két ellentétes jelentést hordoz. Ha a delúzió megtévesztés, csalás, csalódás, becsapás, akkor mi az illúzió?
Az illúzió szó a játékból és az abban való részvételből ered. Játékban lenni, együtt játszani, amikor az elméd bekapcsolódik egy játékba, részt vesz egy játékban. Az illúzió játék.
/Rakonczai Máté nyelvtanár - Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar - forrás: Leverett's Latin-English Lexicon 1844/
Az illúzió színházművészet
Az illúzió színházművészet évezredekre visszanyúló történelemmel, melynek tanúbizonyságai azok a színháztörténeti tények, mint például a római kori amfiteátrumok 80.000 nézőt mozgató forgó nézőterei már Krisztus születése előtt, az asphalea hidraulikus erővel működő színpadi illúzió, mely a világ sok más színházán kívül Magyarországon is a Magyar Királyi Operaház színpadtechnikájába épült, nem a Fővárosi Nagycirkuszéba, a vizes medence színpadok Párizs és Las Vegas színháztermeiben, a fényjáték, a "Pepper szelleme" hologram illúzió, a fekete-színház, a repülés és még sok érdekesség. /forrás: Hopkins: "MAGIC: Stage illusions and scientific diversions 1897"/
A varázslat
A varázslat mindenki számára más. Vannak, akik szerint nem létezik, de valószínűleg valami olyasmi lehet, ami kiemel az általunk kreált valóságból. A "varázslat" szó nyelvtani jelentése: valami, ami elvarázsol, csodálkozásra késztet. Ha a zene a lélek hangja, ha a tánc a mozgás művészete, akkor a varázslat minden bizonnyal az érzékelés művészete, ahogyan érzékeljük a körülöttünk lévő világot.